Rólunk

Csoportunk három kutatóhely kutatóiból áll: ELTE Etológia Tanszék, MTA-ELTE Összehasonlító Etológia Kutatócsoport, MTA Összehasonlító Viselkedéskutató Csoport. Az alapító Csányi Vilmos (akadémikus, az ELTE Etológia Tanszék első vezetője, emeritus professzor), Miklósi Ádám (egyetemi tanár, a tanszék és az MTA-ELTE csoport jelenlegi vezetője), Topál József (tudományos főmunkatárs, MTA) és Dóka Antal (adjunktus, ELTE). 1994-ben alakult csoportunk vizsgálta a világon először a kutya és az ember közötti kapcsolat evolúciós eredetét és etológiáját.

Ma már a Föld minden kontinensén van kutyaviselkedés-kutató laboratórium. (Pontosabban az Antarktiszon nincs, de csak azért, mert oda nemzetközi egyezmények alapján nem léphet be kutya). A gyors terjedés lényegében két, magyar felfedezésnek köszönhető. Az egyik az, hogy a kutya viselkedésének vizsgálatával olyan információt nyerhetünk az állati elméről, ami összemérhető az emberszabásúakéval. A másik felfedezés, hogy ehhez nem kell etikai problémákkal küzdenünk, nincs szükség állatházra és más mesterséges beavatkozásokra. Csak olyan kutyagazdákat kell találnunk, akik hajlandóak egy kis időt áldozni furcsa feladatokra. Szerencsére a kutyás ember többnyire olyan, aki nagyon szívesen veszi, ha mások is értékelik kedvence különlegességét.

Kutatási témáink elsősorban a kutya-ember kapcsolatra, a kutya szociális viselkedésére (kötődés, szociális tanulás, kommunikáció, evolúciós eredet: kutya-farkas összehasonlítások) fókuszálnak. A jelenségek hátterében álló biológiai mechanizmusokkal is foglalkozunk (agykutatás, genetika, hormonális hatások). Keressük a gyakorlati alkalmazás lehetőségeit, ezért etorobotikusaink társrobotok szociális viselkedését fejlesztik. Kutatásainkat elsősorban az OTKA, az MTA és az Európai Unió támogatja anyagilag. Évente 15-20 angol nyelvű, szakemberek által lektorált cikket publikálunk, időnként a legmagasabb rangú folyóiratokban, például a Science-ben vagy a Current Biologyban is.

Elképzeléseink szerint a mai kutya őse olyan farkasszerű faj lehetett, amely képes volt alkalmazkodni az emberi környezethez, és ezáltal egyes egyedei több generáció alatt fokozatosan váltak az emberi csoportok tagjaivá. Ez a genetikai változásokat is magában foglaló szelekciós folyamat olyan kutyáknak kedvezett, amelyek bizonyos mértékben az emberhez hasonló, azzal analóg viselkedésmintákkal rendelkeztek. Kutatási programunk tehát a kutya és az ember közötti viselkedési párhuzamokat vizsgálja, hogy megértsük a kutya és az ember viselkedésevolúciójának kulcskérdéseit.

Kutatási témáink elsősorban a kutya-ember kapcsolatra, a kutya szociális viselkedésére (kötődés, szociális tanulás, kommunikáció, evolúciós eredet: kutya-farkas összehasonlítások) fókuszálnak. A jelenségek hátterében álló biológiai mechanizmusokkal is foglalkozunk (agykutatás, genetika, hormonális hatások). Keressük a gyakorlati alkalmazás lehetőségeit, ezért etorobotikusaink társrobotok szociális viselkedését fejlesztik.

Az aktuális kutatásainkat minden év novemberében a Kutyaetológia Konferencián mutatjuk be. Ez a konferencia elsősorban a kutatásainkban résztvevő gazdáknak szól (így természetesen ingyenes), célunk, közérthető módon bemutassuk résztvevőinknek, mi volt a vizsgálatok célja, és mi is jött ki.

Kapcsolat

Fotóalbumok

Munkatársak

Kutatási témák