Beszámoló a 2. Szenior Családi Kutya Program Konferenciáról

Beszámoló a 2. Szenior Családi Kutya Program Konferenciáról

Jó hangulatban zajlott március utolsó napján a 2. Szenior Családi Kutya Program Konferencia is. Azok között, akik személyesen megjelentek az eseményen, tombolanyereményeket sorsoltunk ki. Nem mellesleg ismét sok újdonságot tudhattunk meg most is a kutyákról és arról is, milyen kutatási módszerek segíthetnek viselkedésük jobb megértésében. Aki nem tudott részt venni, néhány fontos eredményről az alábbi összefoglalóból is tájékozódhat.

Dr. Kubinyi Enikő köszöntőjéből kiderült, hogy a program keretein belül zajló öregedéskutatás három fő területre összpontosít: viselkedés, idegtudomány és genetika. Jelenleg nem csak kérdőíves felmérésekkel és viselkedéstesztekkel, hanem fizikai állapotfelmérésekkel is gyűjtenek adatokat a kutyákról. Emellett mágneses rezonanciavizsgálattal és elektroenkefalográfiával vizsgálják az idős ebek agyműködését. Az öregedés öröklött tényezőjének, genetikai hátterének feltérképezése is második fázisába lépett. 2016 június óta négy szakmai publikáció jelent meg az ERC (Európai Kutatási Tanács) támogatásával.

Első előadó Szabó Dóra PhD hallgató volt, akivel sokan személyesen is találkozhattak már a Komplex Élmény Program kapcsán. Az általa vezetett explorációs tesztek előzetes eredményeiből az látszik, hogy az egészségesen öregedő kutyák észreveszik az új tárgyat a környezetükben még akkor is, ha a régit csak rövid ideig látták. Más kutatások eredményei pedig azt mutatják, hogy a kutyák kognitív képességeinek megőrzését segíti az ingergazdag környezet, a rendszeres mozgás és a szellemi kihívások, valamint az antioxidánsokban gazdag táp etetése is.

Dr. Erdélyi Belle Boglárka először megismertetett bennünket a kutyáknál megfigyelhető kognitív hanyatlás tüneteivel. Ide tartoznak többek között a tájékozódási és memóriazavarok, a társas viselkedés és az alvás-ébrenlét ciklus megváltozása, az ismétlődő, funkció nélküli viselkedések, illetve a szobatisztasági problémák. Egyes tünetek 11-12 éves kutyák közt minden másodiknál megfigyelhetők, míg 15-16 éves korukra a kutyák kétharmada érintett. Ezek a tünetek sokszor vezetnek a kutya-gazda kapcsolat megváltozásához.
Boglárka kérdőíves felméréséből kiderült, hogy a kutyák aktivitását elsősorban a koruk határozta meg. Érdekes módon, az egészségügyi problémák (pl. ízületi fájdalom) csak a 10 évesnél idősebb kutyáknál csökkentették jelentősen az aktivitást. Az eredményekből úgy tűnik, hogy kutyánk kognitív hanyatlását a traumák elkerülésével és az aktív foglalkozásokkal, feladatokkal kerülhetjük el legsikeresebben.

Bognár Zsófia BSc hallgató kutatásában projektorral vetített képek segítségével vizsgálta a kutyák nézési viselkedését ember- és kutya-, illetve portré- és profilképek esetében. Beszámolójából megtudhattuk, hogy a szuka kutyák jobban figyelnek a szociálisan releváns ingerekre, vagyis az arcokra és a szemekre, mint a kanok, ami valószínűleg a hormonális különbségekre vezethető vissza. Emellett a fejforma típusok között is talált eltérést: a rövidfejű kutyák jelentősen hosszabb ideig figyelték az arcokat, mint a hosszúfejű kutyák. A program szempontjából legizgalmasabb eredmény azonban az, hogy az idős kutyák hosszabb ideig figyelték az arcokat és lassabban közelítették meg a képek elé kihelyezett ételt, mint a fiatalabbak.

Szánthó Flóra PhD hallgató legújabb kutatásából kiderült, hogy az empatikusabb emberek intenzívebben reagálnak egy kölyökkutya látványára, és úgy értékelik, hogy a saját kutyájuk az ember és más kutyák érzelmeire is fogékony. A kérdőíves felmérés adataiból azonban az is látható, hogy akik úgy vélték, kutyájuk úgy gondolkodik akár egy gyerek, magasabb pontszámot értek el az empátia skálán is. Ezért a kutatók úgy vélik, az empátia összefüggésben állhat az antropomorfizáció jelenségével. Emellett kimutatták, hogy az idősebb kutyák kevésbé reagálnak gazdáik érzelmeire.

Sándor Sára genetikus előadásában felvázolta az öregedésért felelős gének felderítésének útját. A kutatás első fázisában két rendkívül idős kutya levett véréből végezték el azok genetikai állományának szekvenálását, mivel a hipotézis szerint az extrém idős állatok halmozottan hordoznak előnyös génváltozatokat. Az így nyert genetikai kódból keresték ki azt a tízezer mutáns gént, melyekben ők eltérnek az átlagtól. Jelenleg nyálkahártyáról vett szövetmintát várnak minél több, az átlagosnál idősebb kutyától, hogy e nagyobb minta vizsgálatával szűkíthessék a lehetséges gének körét.

Dr. Czeibert Kálmán állatorvos egy nagyon érdekes prezentációt tartott arról, milyen módszerekkel ”láthatunk bele” a kutyák agyába. Közvetett módon viselkedéstesztekkel, elektroenkefalográfiával nyerhetünk adatokat az agy működéséről. Mágneses rezonanciavizsgálattal és izotópos funkcionális képalkotó eljárásokkal már részletesebb információhoz juthatunk az egyes agyterületek működéséről. Az agy finom strukturális különbségei és a génexpressziós mintázatok azonban csak a szövetek közvetlen vizsgálatával válnak láthatóvá, amihez elengedhetetlen egy szövetbank létrehozása, mint amilyen a Semmelweis Egyetem humán agyszövet bankja is. Az így megszerezhető tudás nem csak az adott kutya kognitív diszfunkciójának okára adhatna magyarázatot, hanem más kutyák hasonló problémájának kezelésében és megelőzésében is nagy segítséget jelentene.

Ivaylo Iotchev Németországból érkezett PhD hallgató előadása során nem csak az elektroenkefalográfiával, hanem az angol szakkifejezésekkel is megismerkedhettünk. Az elektroenkefalográfia segítségével a fejbőrre helyezett elektródák közti potenciálváltozásokat mérik, és hullámok formájában rögzítik. Kutatásának központjában a lassú hullámú alvás közben megfigyelhető alvási orsók állnak. Egy ilyen orsó lefutása közben agykéreg-thalamusz interakció zajlik le, mely kulcsfontosságú a tanulás során.
Korábbi kutatások kapcsolatot mutattak ki az alvási orsók, a memória és az öregedés között. Minél több az alvási orsó időegységenként, annál jobban emlékezik a kutya az újonnan tanult feladatra. Az emberhez hasonló nemi különbség volt kimutatható kutyáknál is: a szukáknál több alvási orsót regisztráltak, és ők jobban is tanultak, mint a kanok. A kor előrehaladtával az alvási orsók gyakorisága növekszik, de a kutya nem lesz tanulékonyabb. Ennek oka az lehet, hogy az idős kutyák így kompenzálnak a természetes elbutulás ellen.

Dr. Lisa Wallis az Egyesült Királyságból érkezett hozzánk, prezentációja a kutyák személyiségkutatásába adott bepillantást. Kérdőíves felméréséből kiderült, hogy a két évnél fiatalabb kutyák jelentősen félénkebbek, viszont kevésbé agresszívek, mint az idősebbek. Az aktivitási kedv a kor előrehaladtával nem meglepő módon csökkent a megkérdezett gazdák kutyáinak körében.  További érdekes eredmény, hogy a keverék kutyák gyakrabban voltak agresszívek emberekkel szemben, mint a fajtatiszták. A traumán átesett ebek is magasabb pontszámot kaptak az emberrel szembeni agressziót mérő skálán.
Továbbá azt találták, hogy a nem ivartalanított szukák a legképezhetőbbek, míg az ép hímek a legkevésbé. Azok a kutyák is fogékonyabbak a tréningre, amelyekkel gazdáik többet foglalkoznak. És éppen ez az előadás fő üzenete is: találjuk meg, mi a testhezálló tréning kutyánknak, és űzzük rendszeresen, így számos pozitív változást érhetünk el mindennapi viselkedésében is.

Köszönjük a részvételt és szeretettel várunk mindenkit a következő, őszi konferencián is!

2 Comments

    1. Dear Ágnes,
      such “home conferences” are held every half a year. If you subscribe to the newsletter or join the “Szenior Családi Kutya Program” facebook group, you will get notification in advance. Everyone is welcome!
      Best wishes,
      Csaba

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *